Huuuuuh, hol is kezdjem. Ez a verseny volt számomra az idei fő atrakció. Erre készültem kb az IMBP70.3 óta. Sokat hallottam, hogy milyen szuper verseny ez és nagyon szerettem volna ott lenni. A nevezések nagyon hamar elfogytak, de szerencsére még időben le tudtam adni az enyém. A támogatóm ismét belenyúlt a zsebébe és kiperkálta a dellát. KÖSZI :) Szuper! Ott leszek/leszünk. Gyorsan intéztem szállást, szinte gombokért. Egyedül készültem, edzőm nincs. A téli alapozás sokkal jobban sikerült mint tavaly. Tavasszal éreztem, hogy ez jó lesz. Jobbnak kell lenni! Ez egy olyan sport, hogy amit beleteszel, azt tudod kivenni belőle. Ha elkummantod az edzéseket, akkor majd jól beszopod. :D Sikerült ledobnom néhány kilót, ez pozitívan jött már Velencén is és reméltem, hogy majd itt is hasznát veszem. Könnyebb felcipelni a bálna testem a hegy tetejére, ha nem vagyok 1 tonna :D.

Pénteken hamar keltem, mondjuk sosem alszom sokáig. 4:50 az alap, ez most sem volt másképpen. Összepakoltunk, bringát felépítettem a kocsira és megindultunk a Balcsi felé. Be voltam már izgulva rendesen. Zökkenőmentes volt az utazásunk. Átvettük a szállásunkat ami nagyon szuper volt. Egy egész házat kaptunk. Kényelmes ágyak, hatalmas terek, ahhhhhhh kell egy ilyen kecó. Lementünk a versenyközpontba és átvettük a rajtcsomagomat. Itt jött a meglepi,egy olyan tatyó volt benne, hogy csak na. A türcsiről már nem is beszélve. Megnéztük a vizet ami nagy csalódás volt. Igazi ótvar. Itt a Duna nálunk 100szor tisztább. Arról nem is beszélve, hogy büdös volt. Na mindegy1. :(. Közben találkoztam egy csomó ismerőssel. Beszélgettem az Enduraid fejlesztőivel. Vettünk egy csomó High motyeszt. Persze a kölyöknek ehetnéke volt, úgyhogy elmentünk tápolni. Beugrott egy pizza(másfél, kell a ch feltöltés) és egy kis gyógysöröcske :P. Nagyon szépen meg van csinálva a park. Gördeszkások nyomják a bunnyhopokat, bringások minden felé, hatalmas vízi játszótér a kölyköknek.Király! Ilyet mindenhova. Tisztaság minden felé, jár a lájkrémeskenyér. Visszamentünk a kecóba és elkezdem összekészülni. Zacsik kirakva, rápakolva a belevaló holmi, nehogy kimaradjon valami is. A frissítési tervet többször átnyálaztam, nehogy elszúrjak valamit. A kormányra felragasztottam a sótabikat, ami akkor jó ötletnek tűnt, de erről majd később.Be volt kódolva, hogy mikor kell zselé a cucc mellé. :) Kicsit feszült voltam már estére, Tera szerint nagyon :) Az elalvás könnyen ment, de nagyon éberen aludtam. 5:30ra állítottam az ébresztő, de 4 kor már megébredtem. Kicsit még hetráztam, aztán elindítottam a napot. Elmentem klotyóra és ekkor tudatosult bennem, hogy egy vendég költözött a seggemre. Fasza! Jó lesz egy aranyérrel a valagamon leszenvedni egy féltávos versenyt. Összeszedtem a motyóimat, adtam egy csókot a családomnak és felpattantam a brinyóra. Legurultam a depóba. Már sokan voltak, mindenki csendben készülődött. Lepacsiztam egy csomó ismerőssel. Ilyenkor egy kicsit megnyugszol, oldod a feszkót. Beraktam a bringát , elvittem a zsákokat a megfelelő helyre. A Rendezők engedélyezték a neoprén használatát. Király! Ebben jobban úszok, picit jobban mint egy nyeletlen fejsze. :D Persze vazelin nem volt nálam, még jó hogy Zazi tudott adni, így megmenekültem a kidörzsölődéstől. Yess!

Már nagyon vártuk a rajtot. Elsőfokú viharjelzés volt érvényben. be volt borulva rendesen, lógott az eső lába. Végre elindultunk. 850 spori a vízben. Mivel a Balaton bokáig ér, ezért vagy 100-150 métert be kellet "gyalogoljunk". Ez nem valami kellemes érzés, hamar felkúszik a pulzusod, amit utána nehezen tudsz összekapálni. Jöttek a hullámok, de csak mentünk előre. Sokan voltunk egymás nyak, így óhatatlanul is verekedésbe kerültünk. Na mindegy, túléltem. Néha ittam a vízből, mert pont akkor vettem levegőt mikor jött a hullám :(. Olyan 1000-1200m körül elkezdett a bal bokám szarakodni (szokása).Fáj a segged, szarxik a bokád és előtted van még több mint 110km. Jó lesz ez :D.Végre kiértem a vízből, irány a zsákomért. Már a vízben elkezdtem a vetkőzést, hogy minél hamarabb megszabaduljak a fóka ruhától. Gyorsan felkaptam a bringás szerkót, elszaladtam a cangáért és téptem ki a depóból. A szél nem lett gyengébb, sőt, inkább erősebb. Nem egy kellemes pofaszélben, emelkedőnek feküdni :) A 90km-en 640 méter szintet kell megmászni. Az első 30km egész gyorsan elment, tudtam, hogy nem leszek egy torpedó, de "fogytak" a kilométerek. Negyvenöt környékén a felhők egyre csúnyábbak voltak,és elkezdett csöpögni az eső, ami később rendesen rázendített. Itt kezdem egy kicsit aggódni a kormányra ragasztott sótabik miatt. Atttti még mondta is, hogy meglátod elkap az eső és lesz baj. Hát lett is. A tabi elkezdett feloldódni, a só meg sikeresen rákerült a lábamra majd az eső szépen bemosta a hajlatomba. Azt vettem észre, hogy valami nagyon mar :) Még jó hogy volt nálam víz, így le tudtam mosni. Fogytak a kilométerek, egyre közelebb volt a depó. Kicsit már vártam, hogy futhassak. Beértem. Lepattantam a bringáról, beraktam a helyére és elvonszoltam puffadt testem a futó cipőmért. Előttem volt még 21 km. Elkezdtem futni, kicsit be volt szorulva a levegő a bordáim közé. Ez természetes dolog, hiszen órák óta görnyedve ültem a bringán. Hál'istennek ez hamar elmúlt és tudtam menni. A futókör gyönyörű helyen volt kijelölve. Keszthely belvárosán át, a Kastélykerten keresztül egyszerűen szuper volt. A frissítő asztalokon mindenféle finomság volt, víz, iso, kóla, paradicsom, zselé, sós süti. Tényleg, szavunk nem lehetett rá. Ja, és minden jéghideg volt! Ismét egy piros pont a szervezőknek! 10 kili-ig minden rendben volt. Gyomrom egész jól volt,annak ellenére, hogy nem sok szilárd táplálékot toltam be. Jók ezek a zselék, csak egy picit átverik a szervezeted. Üzemanyagként szuper, de tápláléknak szar (szerintem). Nincs térfogata és kong tőle a beled. :) Tizenöt körül rám jött a finghatnék. Begyújtottam a tüzelő rakétákat. :P és végre nem görcsöltem. Mikor kimentem a 3. körre, hallom a messziségből, hogy: hajránitróóóóóhajráapaaa. Hátranéztem és ott volt a családom. Terával megbeszéltük, hogy a futásra odajönnek, de Öcskó és Moncsi meglepetést volt:) Ez nagyon jól esett, tudtam, hogy itt vannak és várnak rám.. Ez olyan plusz enerdzsi. Már nem sok volt hátra, csak még egyszer ennyi. A szípkerek töltötték belénk a lelki energiát. Itt is köszönöm nekik a munkát! Igazi jó arcok!!! Mikor kimentem az utolsó körre, már fáradt voltam. Igen Jancsika, tudom többet kell edzenem a vázizmokra :P "Futottam" ahogy tudtam. Már nagyon meleg volt, idő közben kisütött a nap és felszálottapáva, ja nem a pára. Szóval meleg volt rendesen. Téptem a cél felé, ránéztem az órámra és láttam, hogy még meglehet 7 óra alatt, ha egy kicsit jobban szedem a csülkeimet. Célnak azt tűztem ki, hogy 6-sal kezdődjön a befutó időm. A pulzusom rendben volt. Hátra volt még 1-1,5km, nem akartam elengedni a dolgot, akartam a jó eredményt.Nem mint ha számítana, hogy mikor is érek be. A lényeg, hogy beérjek. A TriPlan-es csapat nagyon szurkolt, köszi,pacsi.  Befordultam a célegyenesbe, itt már mindenhol kék szőnyeg díszítette a célba vezető utat. Közeledtem a célkapu felé, Péter Ati már mondta a nevem. Még előzni is volt energiám. BEÉRTEM! B@szki, megcsináltam! Az időm 6óra55perc lett. Yess. Kaptunk szép befutó érmet és volt DIIIINNNNNNYEEEAAH! Ez megint csak piros pont. Tera, Rebi, Moncsi és Öcskó jöttek gratulálni. Nagyon jó érzés volt. Egy kicsit elfáradtam, gondolom ez érthető :) Na de itt még nem volt vége az eseményeknek. Mivel Tera is elkezdett futni, ezért gondoltunk egyet, ha már ilyen sportos hétvégén vagyunk, beneveztük Őt az iLoveBalaton Éjszakai futásra. Neki ez lesz/volt az első versenye. Nagyon be volt csokizva, ami érthető is, én is be voltam szarva az első versenyemen. Lassan jött a 21 óra. Beállítottam a rajt mezőbe. Tisztára idegállapotba volt kedves Móóni-ka :). Jöttek a jobbnál jobb zenék és láttam rajta, hogy oldódik. Elrajtoltak.1200 vidám futó. Az 5 km-es távon indult. 35 percet tervezett magának. Elmentünk a célig, kolompoltunk hajráztunk, toltuk a buzdítást a többi futónak. Egyszer csak megjelent Asszonypajtás! 31:22 alatt beért. Ez durván PB lett neki. Végig nagyon jól érezte magát, mosolyogva vidám érkezett meg a célba. 

Hát ennyi, ez az én kis történetem. Köszönöm a családomnak,hogy elviselnek mikor menstruálok. A támogatást az iDatának. A pacsikat az Ismerősöknek. Az 575 Teamnek a profi munkáért. A frissítést a High5-nak (remélem olvassák a bloggot, csak szólok kb 1000 kedvelőm/olvasóm van, hátha küldenek egy kis ezt meg azt :D ).  #szépmunka