Ahogy Csanya mondta: Meg kell futtassak 250 alvászavaros emberkét. 
Január elsején összegyült néhány elmebeteg futó a szó jó értelmében, hogy egy kis terepfutással indítsa az évet. Megától érthetődő volt, hogy nekem ott kell lennem. Ha én ott vagyok, akkor a GoPro is. :D Kénytelen voltam videót készíteni :P 

A táv 15,5 km és sacc/kb 600m szint a Budai hegységben. Az időjárás már-már tavaszias, a napon kb 15 fok, igazi futóidő volt. Remélem a videó tetszeni fog és FELIRATKOZOL :D Köszi

Lassan kezdenek elfogyni a tesztelésre váró cipők, így kénytelen vagyok igénybe venni a Zasszony cipő tárát. Ő is nagy Hokás. Egyszer megmutattam, hogy mi a jó, azóta csak ez kell Neki. Jobban jártam volna, ha valami olcsó dechatlonos cipőt mutatok :P 

A mai alanyunk a Torrente 2. Oly kecses, oly gyönörű, legalább is nekem nagyon tetszik. Mikor lesz egy 46-os cipő ennyire szép? Kb sosem, értem én, hogy olyan nagyban nem lehet megcsinálni, na de akkor is.

Igazi fotós idő volt a Nagy - Kevélyen :DDDDD ja nem.

Az előd modelhez képest nem sokat változott a cipő. A felső rész anyag puhább és légáteresztőbb lett. Természetesen erről is csináltam videót, amit itt tudsz megnézni. Ja, és ne felejts el feliratkozni. Köszi

 A szövet kapott egy gumirozást ami által jobb lett a pocsolya védelme. Gondolom nehezebben ázik át. A gyári leírásban benne van, hogy zárt felsőrésszel rendelkezik, így véd a kavicsok ellen. Erre kicsit összeráncoltam a szemöldökömet, wtf? Ezt ki kell emelni egy cipőnél?!? Kifogytak a marketing dumából? :D 

A cipő alsó része PROFLY hab anyagból készült. Ez egy kettős sűrűségű párnázási rendszer. A sarok puhább részét az elölső rész keményebb habjával kombinálja. Így egyensúlyba tudja tartani az ütéselnyelést és az energia visszaadást. A tala egy komolyabb gumréteget kapott. Ez hideg időben is rugalmas marad, tesztelve hóban is. A barázdák 5mm magasságuak és két irányba néznek. Ezzel segítve a biztos csúszásmentes talajfogást. A cipő dropja 5mm, elöl 16, hátul 21 mm magas, így a kecses formát meg tudta tartani a cipő. Ezt a modelt keskeny lábefejjel lerndelkező futóknak ajánlja a HOKA. 

 Arra gondoltam, hogy írnék pár sort erről a cipőről. Idén, 2021 tavaszán vettem ezt a cipőt akciósan, valami webshopban. Szeretek a neten vásárolni, főleg akkor, ha már ismerem a márkát. A Hokát pedig jól ismerem. Szerintem, elfogyasztottam már közel 10 pár cipőt tőlük. Meg kell mondanom, hogy az évek során sokat fejlődött, kinőtte gyerek betegségeit, és egy igen jó és megbízható márkává fejlődött. Csináltám egy teszt videót, amit itt meg tudsz majd tekinteni. Viszont, ha szeretsz olvasni akkor hajráááá!

  Ezt a cipőt a Hoka kimondottan a pronáló talpú futóknak fejlesztette. Kellő stabilitás nyújt, maximális párnázotság mellett. Mivel én elég kacska lábú vagyok, ezért nekem ez "fontos" dolog. Bár azt kell mondanom, hogy nem mindig veszek stabil cipőt. A kezdetek kezdetén bementem egy futó boltba, ott rábeszéltek egy stabil cipőre. Azt mondta az eladó, hogy ez kell nekem, mert blablabla. Szerintem Ti is hallottátok már ezeket az eladói tanácsokat. Nem azt mondom, hogy nincs szükség a tanácsra, de sokszor a tapasztalás jobb lehet.  Szóval megvettem azt a cipőt, amit ajánlott az eladó. Elsőre nem is volt rossz, csak rohadtul fájt benne a térdem. Ha belegondolsz/ok most, hogy alá van támaszta a talpad/m az egész vázad/m máshogy áll. A máshogy összekopott alkatrészeink nem igazán érzik jól magukat. Hozzá teszem, ez az én véleményem, tapasztalatom. Lehet, hogy a Tied más, ezt elfogadom. 
 Tehát, megjött a cipő, egyből ki kellett próbálni. Imádok új cipőt venni. Ez mindig ad egy újabb löketet. 
A cipő nem egy sózsák, még ilyen nagy méretben is egészen könnyű! 46 2/3-os méretben 316gramm. Volt már ez elött is két ARAHI-m, az egyes és a kettes szériából is. Ez a cipő kifejezetten széles lábfejre van (wide), és  nekem az van:)  A régebbi cipőimnél mindig jelentkezett az a probléma, hogy a kis lábujjam kidörzsölte belülről az anyagot, és a cipő oldala kipukkant. Ennél a tipusnál, ez nekem nem okozott problémát.  
 Már lassan 600 km van benne és ez szerintem nem látszik rajta. Kicsit tartottam ettől a felső résztől, olyan mint egy zokni. Ezt teljesen átdolgozták, a régebbiek nem ilyenek voltak. Mostanság már minden futócipő így néz ki, még a melós bakancsomnak is ilyen a felső része. Ennek ellenére, sehol nincs rajta egy foszlás, vagy anyag szakadás.
Az EVA hab is rendben van. A képen kopottnak tűnő rész, az csak kosz. Így hitelesebb a sztori. :P  A talp alsó részén a gumi már meg van egy kicsit rüttyenve. Ezt nem is csodálom, amilyen nehéz vagyok és amilyen csámpás, ez így teljesen normális. Ezt láthatjátok majd a videóban is. Sajna csípőficammal születtem, ami nem teljesen lett rendbetéve, és volt egy térdszalag szakadásom is. Na mindegy. Azért így is sikerült már egy pár Ironmant teljesítenem.(2db) :D

Egészen egyben van még a talpa, és a csillapítása is remek. Ami picit zavaró, hogy ha kint hűvösebb van, akkor keményebb lesz, és ez érezhető. A gumi betétek teszik a dolgukat, esős időben is stabil, jól működik benne az ABS és ASR is :D ( na jó csak vicceltem).
 A talpbetét a megszokott Ortolite betét. Egyszerű, talán polifoamból készült. Ezen már kellett tuningolnom, mert előfordúlt, hogy a belső része kikeményedett, és kidörzsölte a talpam.

Ár. Kényes téma, nincs mit szépíteni. Drága. Jelenleg már kifutott modell, egy két darab még fellelhető a webshopok mélyén. Jelenleg 39990.- ért megveheted BF alkalmával. 
Remélem tudtam segíteni, ha elgondolkodtál azon, hogy beruházz egy ilyen cipőre. 

Mikor 2020 augusztusában hazajöttünk Nagyatádról, Tera megjegyezte, hogy: "Olyan kár, hogy idén nem indultál!" Na, nekem sem kellett több, írtam is Edzőbának, hogy essünk neki és kezdjünk el felkészülni a második Ironmanre. Itt még minden szépen és örömökkel telin indult.

Októberben, egy családi szentendrei bandázás után Rebus panaszkodott, hogy fáj a feje, kótyagos és nem érzi jól magát. Tera erőteljes fejfájásra és a szaglása elvesztésére panaszkodott. F@sza! Szevasz covidka, már csak te hiányoztál. Mondanom sem kell, hogy pár nap után én sem éreztem semmit, és egy kis hőemelkedés és levertség tüneteivel átvészeltem. Néha a szívem körűl ugyan szúrt egy kicsit, de nem volt vészes. Szuper, túl vagyunk rajta, legyen ez bármi is. Szépen teltek a napok, múltak a hetek, majd márciusban megkaptuk az első oltásunkat. Nem vagyunk vírus tagadók, de ha el lehetett volna kerülni, inkább nem kérünk belőle. Nem volt különös mellékhatása, csak a pulzus-tempó párost vágta haza.Mindegy, túléltük. Végre kezdett normalizálódni a helyzet, majd megkaptuk a második szurit. Gyűlültem, ismét ugyanaz a levertség, kedvtelenség és a teljesítményünk brutális visszaesése. Mondjuk, lehet az sem használt, hogy az oltást követő 3. napon nyomtunk egy terep félmarcsit. Ez olyan szarul ment, hogy itthon, egy óráig feküdtem a padlón és a világomról nem tudtam. Ezt is túléltem, elpusztíthatatlan vagyok :D, na jó egy kis hőemelkedés az azért hazavág. :P Folyamatosan azt álmodtam, hogy nem fog menni, el fogok bukni. Terának nem mellesleg a verseny előtt hetekig rossz érzése volt, amit nem rejtett véka alá. Ez azért nem a legjobb omen. Szóval edzettem tovább, de valahogy nem éreztem a jedit. Egy dolog kattogott a fejemben: TEDD, VAGY NE TEDD, DE NE PRÓBÁLD. Sok-sok dolog nehezítette szerintem mindegyikünk felkészülését. A folyamatos lezárások, bezárások, tilalmak, lelkileg engem teljesen tönkre vágtak. Nem tudtam hova tenni ezt a sok szemetet amit ránk öntöttek. Remélem, már nem kell majd ezekkel újra szembesülnöm. Ezeket csak azért írtam le, hogy tudjátok az előzményeket.

Augusztus, PÉNTEK 13!!! Dunabogdány, Föld

Nem vagyok babonás, de ez most bejött. Rakom fel a bringát a kocsira, nem megy, folyamatosan szerencsétlenkedem, összekenem a felsőm, áááááá tiszta idegbeteg vagyok. Próbálok lenyugodni. OK. Minden bent a kocsiban, indítok, nem indul. Mondom ilyen nincs. Akku lemerült. OK. Sikerült beindítani. OK.  Az már meg sem lep, hogy pl a goprot otthon hagytam :D (akkuból persze volt 2db is a táskámban), pedig még vissza is mentem a lakásba. Na mindegy, ilyen ez a popszakma. Autópálya természetesen kuka, milyen is lehetne pénteken Balaton irányába. Nagy nehezen leértünk, volt vagy négy óra az útidő, egy igazi örökkévalóságnak tűnt. Kezdtem egyre jobban betojni. Azon morfondíroztam, hogy: Vajon fog-e sikerülni? Edzettem-e eleget? Fogyni fog...., ja azt nem :P. Végre taliztunk Smiciékkel és Csizi femmmmmilivel, kis feszültségoldásnak betóltunk egy korsó sört a versenyközpontban. GyözdlemagadJanit meg jól széttrollkodtuk. Jó hangulatban telt az este, időben le tudtam feküdni. Nyolc órakor már vízszintben voltam, hamar el is aludtam.

Augusztus 14. Szombat, Gyékényes és még mindig a Föld

Itt vagyunk a gyékényesi bányató kristálytiszta vizű partján. Itt van sok száz triatlonista. Itt vannak a családtagjaik. Itt van az a rengeteg meló amit beletettünk a kalapba. Itt van minden, ami egy tökéletes naphoz kell. Szuper a hangulat. Pacsizunk a barátokkal, készül néhány fotó a csapattal. Megöleljük a szeretteinket és felkészülünk egy hosszú, hosszú utazásra (nekem meg pláne nagyon hosszúra).

Petya - Nitro - Csizi 

Itt bőgtem el magamat először

 Itt meg szerintem Tera 

Átszellemülve állunk a rajtzónában, A mindeki által rommá hallgatott playlist utolsó száma közeledik. A hangulat a tetőfokára hág, eldördűl az ágyú és kezdetét veszi az utazásunk. Utazásunk az ismert ismeretlenbe.

 Utolsó pacsi Petyával

Idén is 3 kört kellet úszni úgy mint tavaly. 2019ben mikor az első IronMant csináltam, csak kettőt, igaz az hosszabb volt. Nem gond, még jól is esett egy kicsit kiegyenesedni. Milyen érdekes, hogy anno 1óra 41perc 20mp-t, idén 1óra 41perc 21mp-t úsztam :D Nem vagyok egy nagy Hosszúkatinka, de ezzel az idővel is a középmezőnyben vergődtem ki a tóból. Irány a depó, hamar hamar a bringára. Minden szuper, még hűvös van, a szél sem fúj. Ez az, ez kell nekem. A tempóm egész jó, 30 körülieket tekerek és nem hiszem el, hogy itt vagyok. Természetesen megint elbőgtem magam. Én ilyen kis síros vagyok, tomboltak bennem az érzelmek. Aki nem volt még itt, az el sem tudja képzelni milyen egy ilyen utazás. Ajánlom, próbáld ki, szuper érzés. A bringapályának több hátránya is van. Egy igazi sunyi, kilómétereken át emelkedik, folyamatosan tekerni kell, nincs idő a lazsálásra. Szerencsétlenségemre feltámadt a szél, és az én kis habtestem ezt nem lájkolja. Itt már rendesen veszítettem a sebességemből. Ez van, a fizikát nem lehet meghazudtolni. Habtest+meleg+szél=szar átlag. Tudtam, hogy ezen a versenyen, nem hogy nem fogom megdönteni az elöző időmet,de örülni fogok, ha szintidőn belül beérek.Kezdett fogyni a nagykör 90km-je, innen már nincsen sok hátra, csak 3x30kilcsi. A frissítésem szuper volt. Kaptam sört, bár alkoholmentes volt, de sokat segített. A sótabit úgy tóltam, mintha M&M's lenne (14db a bringán).

Eszter a papparazzi :)

Mögöttem 3,8km úszás és 180km bringa, már csak egy maraton. 8 kör. 8 szor 5,25km. 5kmet lefutni nem sok. Ha átmozgatni megyünk is többet futunk. Most, valahogy egy örökkévalóságnak tűnt. Tervezgettem az időmet, hogy s mint legyen, de nagyon nehezen gyarapodtak a megtett kilóméterek. Volt olyan kör, ami teljesen kiesett. Nem emlékszem rá. Lehajtottam a fejem, néztem a térburkolatot és mint egy zombi a WalkinDeadből kóboróltam előre. A sebességem is megegyezett az övékkel :D.

A support: Petra - Eszter - Rebi - Orsi - Tera - Lívia

A frissítés is szuper volt. Kóla,sótabi és dinnye(lé), ezek adtak nekem erőt és mindent lebíró akaratot.:P Köszönöm mindenkiek a buzdítást, a jó szót, a pacsit. Jól esett nagyon. Köszönöm a :"Nitro nagyon jó a mozgásod, ne hagyd abba, csak menj előre", vagy a "Nitro nagyon jól nézel ki, egyben vagy". pff Képzelem milyen jól nézhetek ki, ebben a tri mezben, amúgy is úgy nézek ki, mint egy teliszart búvárruha. Egy igazi felejthetetlen élmény az ExtremeMan drive. Szuper volt, hogy idén egy nagy csapat tagjaként versenyezhettem. Jó hozzájuk tartozni. Köszönöm Team Tri Trend!
 Alapvetően én csak hét körben gondolkodom. 7 kört kell megtennem, az utolsó már a miénk. Teráé és az enyém. Ez idén sem volt másképpen. Eljött az utolsó kör, az utolsó tánc ideje. Keringőre kértem a Szerelmem, és nekiidultunk az utolsó 5000 méternek. Próbáltam futni, nem ment. A talpaim teljesen elhaláloztak.Minden egyes lépés olyan volt, mintha tűt szúrnának belé. Már csak pár száz méter volt hátra, esküszöm a tömeg tombolt, akkora ovációt kaptam, hogy áááááááááááááááá, még most sem fogom fel. Ekkor elém tárult a Valhalla kapuja és megérkeztem Odinhoz. :) Ismét IRONMAN lettem. 

Ez lenne az én kis történetem a második IronManemről. Köszönöm, ha elovastad. Köszönöm Terának és Rebusnak, hogy elviselték a sok edzést. Köszönöm az edzőmnek Nagy Gerinek, hogy ismét eljutatott a célig. Köszönöm az iData kft-nek támogatást. Köszönöm Eszternek és Petyának a mindent XOXO.Köszi Atesz a sok terepfutó edzést. Írhatnék még nagyon sok nevet, de nem szeretnék kihagyni senkit. Ezért itt hagyok egy nagy KÖSZÖNÖMöt, ha idáig eljutottál akkor ez NEKED is szól. 

Szintidőn belül beértem, igaz egy órával lasabban mint a múltkor

Ismét egy újabb kihívás, amit természetesen az utolsó napra hagytunk. Most, a Gerecsében bóklásztunk. Erről késztettem egy videót. 

Február utolsó napján ismét megnéztük, hogy mit tartogat számunkra az ERDŐ. Igen, végig nagybetűvel, mert megérdemli. Most megmutatta, hogy milyen kis aprók vagyunk és Ő az úr ezen a vidéken (is).
Nagyon szép és élvezetes futás volt, 25km és 1050m szint.
Ha érdekel, nézd meg a videót amit készítettem, ha tetszett, kérlek iratkozz fel a youtube csatornámra. 

Hogyan is telhetne egy földi halandó vasárnapja?

Reggel felébred, megissza a kávéját, megreggelizik, majd kb. nem csinál semmit ebédig. Na jó, esetleg rendet rak és babrálja az autóját a garázsban. Na, hát mi nem ilyenek vagyunk. Nem vagyunk különlegesek, egyszerűen másképpen gondolkodunk. Épp eleget vagyunk a Mókus kerékben, kell egy kis örültség az életünkbe, különben pont olyanok lennénk mint mások. Másokból sok van, belőlünk meg csak EGY :)
Azt mondtam, hogy vasárnap éppen Valentin nap volt?
Nem, mintha ez bármit is jelentene 23 év távlatában :) Ezt megünnepelve gondoltuk, hogy ha már úgy is futnunk kell, és úgy is az erdőben lennénk, akkor fussunk egy GARMIN Mókus kört 

Aki járatos a témában, az úgy is tudja, hogy hogyan működik egy ilyen instant kör.
Aki nem, annak egy kis segítség: nevezel, fizetsz, és nincs más dolgod,mint az adott útvonalon futni és bizonyos pontokon a telefonod segítségével leolvasni a QR kódokat, ezzel "becsekkolni". 
Nem olyan bonyolult Másoknak, nekünk azért okozott némi problémát :D Lásd késöbb.

Föld, Dunabogdány, 02.14, 7:00 

Indulás be Pestre (tudom Budán van, de aki vidéken lakik, annak ez Pest) a Szépjuhásznéhoz. Egész héten mostoha volt az időjárás, hol a hó, hol az ónoseső nehezítette a földi jobbágyok életét. Néha viharos szél csavart ki fákat, máskor jégpályává változott az út.
Hét közben megfordult a fejemben, hogy valóban jó ötlet-e ilyen időben nekivágni a mi kis túránknak. Nincs mese, SPÁRTAIAK vagyunk, ez meg most egy Winter Valentin's Day edisön.
Kiszálltunk a kocsiból és megcsapott az a friss "zergeb@szó" hideg :D Nagy szerencse, hogy a napocska viszont 100 ágra sütött. Így a hőérzet teljesen rendeben volt.
A büfé oldalán van az első QR kód, ezt beolvasod, és már indul is a Rock&Roll. 
Az út 25 kilométer hosszú és kb 600m pozitív szintemelkedést tartalmaz. 


Szerencsére a nagy sárból már semmi nem maradt, minden csonttá fagyott. Kevésbé örültem volna, ha megint nyakig sarasan kell órákat szenvednünk az erdőben. Végülis ilyen ez a pop szakma. 
Vágtázunk az ösvényeken, minden a terv szerint. Sikerült végre nem elrontani az útirányt. Megtaláltuk a kódokat. Persze a 3.at nem. Megérkezünk Nagykovácsiba, a buszfordulóba. A bringa tárolóban kellene lennie a kis táblának. Sehol! WTF! Keressük mind a ketten, sehol. Szerencsére, van egy telefonszám amin lehet segítséget kérni. Érdekes módon egyből meglett a kis "mókuska",csak a szemünket szúrta ki :D (Magyarok vagyunk, nekünk nem kell elolvasni a júzermanuált :XD )

 Ohh, Nagykovácsi, ismerős terep (voltam kb egyszer). Mondom is Terának, hogy én, ismerem erre az utat, erre mentünk a Peaks-en . Természetesen rossz volt az irány. Nem is Mi lennénk, ha nem tévednénk el. Kb mindig benézünk valamit. Hiába a technika, mindkettőnk óráján rajta a track, az enyémen még térkép is van. Na, nem kell beszólni, mi így futunk :D Sikeültrt is közel 1,5 kilit pluszba beletenni a távba. XD Nem baj, jó ez így. Több futás, magasabb edzettségi szint. pffff
A Sisakvirág tanösvény csodaszép, mindenhol jég. Az erdő úgy nézett ki mint Elsa jégbirodalma, Kristályország.



Lefele menet a Nagy-Kopasz csúcsról, már lehetett látni, hogy a szél rendesen elintézte az erdőt. :(  Nem viccelt. 
Innen, már nem sok volt a célig. Az emberek is egyre sűrűbben jelentek meg, persze, idáig lehet elmenni autóval :P. Már csak két kód volt hátra, amiket könnyen megtaláltunk. A büfében várt ránk érem és 1000 forint fogyasztás.

Végszóként, egy jól futható instant kört kapunk a pénzünkért. Míg az ilyen csumpiknak is mint mi, könnyen teljesíthető. Az erdő szép mint mindig, de a Budai nem ad akkora élményt, mint a Visegrádi, vagy a Pilisi hegység. Persze ezzel senkit nem szeretnék megbántani,mert minden hegyet SZERETEK!