Egyszer, réges - régen ültem a gép előtt(hol is ülhettem volna máshol), néztem valami videó megosztón egy filmet. Egy versenyről szólt, egy triatlon versenyről, az Ironmanről. Egy apa a beteg fia álmát váltotta valóra. Az volt az álma, hogy végigmenjen egy ilyen emberpróbáló viadalon. Ültem a monitor előtt és sírtam, annyira megható volt. Küzdelem a természettel, küzdelem magaddal a démonaiddal. Csodás volt látni azt, hogy egy apa mit meg nem tesz a gyermekéért. Maga a sport része akkor még nem mozgatott meg bennem semmit. :) Aztán elkezdtem futni és minden megváltozott bennem. 

Igen! Szeretnék ott lenni és végig menni a  Nagyatádi versenyen, de még nem lehet. Úgy nem szeretnék ott lenni, hogy az életemért küzdök. NEM, még nem vagyok készen rá. Még várat magára. 2018 július végén viszont remélem ott leszek :)