Végre eljött ez a nap is, amit már oly régóta vártam. Már tavaly tudtam, hogy idén biztosan ott leszek. A felkészülésem nem volt az igazi. A márciusi sérülésem odatette magát. Néha még most is érzem, hogy pofázik nekem: -dagadt vagy, -fogyááááále, -nefussáááá. Az UB sem volt olyan mint szerettem volna. 

Már márciusban leadtam a nevezésünket, így a miénk lett a 201-es rajtszám NITROBOT.

Úgy volt, hogy Robotkával fogunk váltóban futni 1,5+3+1,5 órát. Sajna Ő lesérült, így Csillával futottam 3+3 órában. Korán kiérkeztem a versenyközpontba. Ilyenkor mindig be vagyok sózva. :) Parázok, hogy fogok parkolni meg blablabla :) 1000+1000 ismerőssel találkoztam, ami nagyon jó volt. Igazi családias hangulat volt, mindenki ismer mindenkit, pacsi+puszi+mizu :). Közben megjöttek a csajok Marcsi+Szilvi+Chííííkó. Velük tavaly hozott össze a sors és azóta nagyon jó barátságban vagyunk. Ők a RaDírKa részingtím egy része ;). 

Nem sok fotóm van, de az is szar :). A dslr-t nem akartam cipelni, a kicsit meg elfelejtettem elkérni. Közben megjöttek Roboték és lassan éjfélt ütött az óra :) 

Kicsit szarul éreztem magam, hogy egy vérprofi triatlonista lesz a párom. Ő egy versenyre nyerni megy, én meg túlélni :P. Az első 3 óra az övé volt. Tolta ezerrel. Váltás előttig a harmadik helyen álltunk, mondtam is, hogy na majd jól elb@szom. Elindultam. Próbáltam nem elfutni az elejét. Nagy hibám,hogy a lelkesedéstől elszaladom magamat. Néztem az órám 5:34, úúúúúúú ez gyors lesz, sok van még hátra. Visszafogtam magam, a pulzusom szépen lement, beállt olyan 157-165bpm körülire. Figyeltem hogy a frissítést se felejtsem el. Hanga mindig figyelmeztetett rá. 4km-nél ittam egy kis vizet, majd minden körnél egy keveset(2km). Menet közben jöttek a pacsik és a buzdítások :) ez igazán jól esett. 10km nél kértem egy zselét. Az első óra kb. 2 perc alatt eltelt. A frissítő pont nagyon pro volt. Tele minden finomsággal és ismerősökkel. Toltam az olívát és sós görögdinnyét. Ez nekem nagyon bejött. A második óra is hamar elszaladt :). Csilla nagyon tudta, hogyan kell az emberbe lelket önteni :) Jött, futott velem ha kellett.16-17km környékén elkezdett nyomni a cipőm :( Ez idegesítő volt és arra koncentráltam, hogy ne úgy tartsam a lábujjamat, hogy nyomjon. Ilyen még nem volt (már most hallom Robotka szavait, hogy szar HOKA :) ).  A harmadik körben/órában már nehezebben mentek a dolgok, szerencsére nem zakkantam meg. Nem mondom, hogy élveztem, de legyűrtem. Leesett a csöcstapaszom és csúnyán kidörzsölt :(. 25km-nél belesétáltam egy kicsit,nem sokat csak egy kicsit. Ránéztem az órámra, van még egy kis idő reggel hatig, húzzuk meg. Mentem még egy kört. Célkapu után 200m re van a frissítő pont, megálltam, ledobtam a "lufim", leállítottam az órám és nekiláttam kajálni. A nettó időm 2óra55:12mp lett 27,23km 161bpm-es pulzussal 88kg-an szerintem nem olyan rossz(főleg nekem). Persze meghúzhattam volna, hogy meglegyen a 28, és mi lett volna akkor, semmi. Így nem lettem hulla :) Ez pont jó volt így:) 63 km lett a vége(5:56:58), ezért külön köszönet Csillának.  Részletesebben itt tudod megnézni.

Köszönettel tartozom az én drága egyetlen odaadó szerelmemnek :) aki elviseli (néha nehezen) a férje hülyeségeit.